Milyen vitorlát válasszunk versenyre túrára, milyen alapanyagból legyenek?

Vitorlák kiválasztása

Mint minden beruházásnál tájékozódni kell a piacon, így a vitorlavásárlás előtt is ezt ajánlom.
Sok szempontot kell figyelembe vennünk, hogy a számunkra legmegfelelőbbet választhassuk ki. Gyakran nehéz dönteni, hiszen sok vitorlázó családdal túrázik és ugyanakkor versenyeken is szeretne helyt állni. E két feladatra merőben más vitorlák kellenek (és ekkor még a földkerülőkről nem is szóltam.)

Milyen vitorlát válasszunk versenyre, túrázásra?

A versenyre lehetőleg laminált, sima felületű, könnyű kis nyúlású, de feltekerve tárolandó értékes vitorlák kellenek. A túrázásra inkább robosztus, gyűrhető, strapabíró, kedvezőbb árfekvésű vitorla kell. Hasonló ellenérdekeltség található, ha felmerül az anyagvastagság kérdése. A vékonyabb anyag olcsóbb a gyengébb szél hamarabb „kifújja”, gyorsabban szárad, könnyebb tárolni, zsákba gyűrni. A vastagabb anyag tartósabb, a napnak jobban ellenáll, de drágább és a fenti előnyök elesnek vagyis nehezebben tárolható, gyenge szélben összeesik, lóg, sokáig szárad.
Mint, látjuk először el kell dönteni, milyen célra kell a vitorla. Versenyre? Gyenge szélre, viharos erős szelekre?

Univerzális (all purpose) vitorla

Ha csak egy garnitúrára akarunk költeni, akkor az univerzális ún. „all purpose” vitorla legyen. Ez már megint egy kompromisszum, hiszen nullás széltől viharosig ugyanaz a vitorla csak akkor használható, ha az anyag elég erős és az öblössége „trimmelhető” változtatható az élek feszítésével, lazításával illetve a rudazat hajlításával. Ilyen feladatra ideális egy kissé rugalmas anyag horizontál szabással, mert itt az első élnél diagonálba feszül az anyag, azaz nem szálirányba terheljük, tehát nyúlik, előrébb jön a has, laposodik a vitorla. Hasonlóan az alsó él és a hátsó él is nyúlik, középen nem feszül a vitorla ezáltal szintén laposodik, erős szélben is jó hatásfokkal vitorlázhatunk. Hátránya, hogy közép szélben mikor még elég a hajó stabilitása, nem dől, zárt vitorlákkal kellene menni, ez kicsit kifordul, kiengedi a szél egy részét.

Triradiál vitorla

Ennek elkerülésére készülnek kis nyúlású, könnyű anyagokból a triradiál vitorlák, ahol minden élen futó feszítéshez szálirányban vannak szabva a szeletek. Ezek a vitorlák élfeszítéssel kis mértében alakíthatóak, inkább rudazat hajlításra reagálnak. Pont ezért az igazán felszerelt versenyhajókon szélerőhöz igazodva több garnitúra vitorla van a fedélzeten (pl. Amerika Kupa). Hátránya, hogy verseny közben jelentő szélváltozás vitorlacserével jár, ez leginkább az orrvitorlákra érvényes, ahol rudazathajlítással nem lehet öblösséget állítani, csak az előmerevítő feszességével lehet a „belógást” állítani, ami kis mértékű öblösség változást jelent.

Ideális vitorla túra hajóra és verseny hajóra

Túrahajókra ajánlok 7 m hajóhosszig nagyvitorlára 270 g/m², génuára 240 g/m² vastagságú anyagot. 10 méter körüli hajóra a nagyvitorla 360 g/m², a génua 310 g/m². Ha ennél vékonyabb anyagból vannak a vitorláink, akkor szükséges egy viharvitorla garnitúra is. A viharvitorlák hiánya kockáztathatja a hajó partra sodródását is főleg 100 km/h-ás szél fölött, ekkor már a motor szél felé nem visz, a normál vitorlák pedig szét szakadnak a lobogástól, ezért sok országban kötelező biztonsági felszerelés a viharvitorla. A versenyhajókon a súlycsökkentés, az ablaktartás és a felületsimaság a fő szempont a vitorláknál. A legradikálisabb súlycsökkentést a D3 vitorlák érték el. Ezt magas ára miatt akkor érdemes alkalmazni, ha súlycsökkentés miatt már levágtuk a fogkefe nyelét és egy bögréből eszünk, fogat mosunk és mosogatunk. Hátránya a rövid élettartama, nem szereti a lobogást, hiszen a laminált rétegek összepréselése nem gépi hengersorok tonnás erőivel történik, hanem kézzel. A még mindig igen könnyű legújabban kifejlesztett D4 technológia ugyanúgy irányba helyezett szálakból készül, de kb. másfél méteres panelekből áll, amit hengerek tonnás nyomása között melegen ragasztanak össze. A panelek összeerősítését a ragasztás technológia tökéletesítése tette lehetővé. A ragasztások általában az átmenő latnik alá kerülnek.

A vitorla alapanyaga

Az alkalmazott alapszál is folyamatosan fejlődik, indult a lentől, pamut, spinnakereknél hernyóselyem, nylon, polyester, kevlar, mylar, szénszáltól egészen a folyadékkristályig. A szálak nyúlásának csökkentésével egyenes arányban állt az élettartam csökkenése, érzékenyek a napfényre, nem bírják a hajlításokat (lobogást), törnek az elemi szálak. Kb. 1 éve megjelent az újfajta molekulákból felépülő polyester a pentex, ez 30%-al kevesebben nyúlik, mint a régi polyester, árban is elfogadható, talán ez lesz a jövő anyaga.

Bőszeles vitorla

Néhány tanácsot a bőszelű vitorlákra is adunk. Anyagát tekintve két fajta áll rendelkezésre. Nylon az általánosan használt spi anyag és a polyester, mely kevésbé nyúlik, de drágább 10%-al. Verseny hajókra mindkét anyag szóba jöhet. Akár spinnakerről vagy blisterről (Gennaker) van szó, mindenképp 2-2 db kell az eredményes versenyzéshez. Belátható, hogy gyenge szélben a lehető legnagyobb felületű kell a legkönnyebb anyagból. Ha erős szélben is sebesen akarunk haladni, nem mondhatunk le a bőszelű vitorlák előnyéről, de kisebb felületűre és más szabásúakra van szükség.
Túrahajón elég 1 db ilyen bőszelű vitorla, a rutinosabbaknak spinnakert ajánlok. Az egyedül vitorlázóknak és spinnakerezésben nem annyira járatosaknak inkább a bliszter javasolt könnyebb kezelhetősége miatt.
Nem szóltunk még a reffsorokról, a roll vitorlákról, az átmenő latnikról, a sarokerősítésekről, a koptatókról, élzsinórokról, csúszkákról stb. Ezekre talán máskor visszatérünk, mindnek van előny és hátránya is.
Amennyiben kérdések merülnek fel Önben, forduljon bátran hozzánk, megpróbáljuk érdemben tájékoztatni.

Tuss Miklós: 30/9967-031
Csury Zoltán: 30/9967-032

Vissza a hírek listájához

Név*

Email cím

Hozzászólás*

Ellenőrzés*